2015.05.01 Az erdélyi egyházi vagyon visszaszolgáltatását tárgyalta az EP kisebbségügyi munkacsoportja
.
Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseivel, a többi között az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyével is foglalkozott az Európai Parlament (EP) kisebbségügyi munkacsoportja – közölte Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az úgynevezett intergroup vezetője.
A politikus közleménye szerint a munkacsoport ülésén Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke is részt vett, és részletesen összefoglalta az erdélyi magyar közösség helyzetének alakulását a rendszerváltást követően. „Ha nem vagyunk résen, még az is megtörténhet, hogy elveszik megszerzett jogokat" – idézi a közlemény Kelemen Hunort.
A Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán elmondta, hogy „perverz megoldás bírósági eljárással visszavenni egyházi ingatlanokat, ez ugyanis veszélyes precedenst teremhet". Ismertette, hogy a romániai református egyház az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a tulajdonjog megsértése miatt
Gál Kinga rámutatott, hogy a vallás kiemelkedő fontosságú identitás megőrző erő, a közösségek tulajdonuktól való megfosztása, a „tulajdonjog teljes megsértése" pedig erős bázistól fosztotta meg a magyarságot. „A jogbiztonságot, a jogállamiságot látom veszélyeztetve. Ez pedig elfogadhatatlan kellene, hogy legyen az unióban, hiszen olyan alapjogok sérülnek, mint a tulajdonjog. Az embereknek, az erdélyi magyaroknak a jogba, a szerzett jogba, valamint az igazságszolgáltatásba vetett hitét, bizalmát ássa alá mindez. Ezért sem az Európai Bizottság, sem az EP nem léphet át a Mikó-ügy felett. Mindent megteszünk azért, hogy ezt, a jogállamiságot alapjaiban sértő ügyet napirenden tartsuk" – hívta fel a figyelmet a munkacsoport fideszes társelnöke.
(MTI)
.
.
.
2015.05.01 Kerüljük el a magyar-magyar (ellen)harcot!
.
Segélykiáltás a szórványból.
Szórvány! Szomorú szó ez számunkra, csak akik itt élnek tudják talán a legjobban, hogy mit is takar! Nap mint nap küszködünk a hagyományainkért, kultúránkért, iskolánkért, vallásunkért, egyszóval a magyarságunkért, megmaradásunkért! Mindezeket elődeinktől, nagyapáinktól, apáinktól örököltük, és éppen ezért kötelességünk tovább is adni! Tömbmagyarságban könnyű magyarnak megmaradni, de viszont a szórványban ez egy harc és mindennapos kötelesség. Az ostor csattanásakor is, az ostor vége itt csattan a legjobban, ami a szórványban érezhető leginkább!
Magyarságunk alappillére elsősorban az oktatás, és ez szórványban nélkülözhetetlen. Besztercén is végre eljött az az idő amikor nagyon közel állunk a különálló magyar iskola létrehozásához. Egyetlen kérdés az hogy lesz-e elegendő diák ennek működtetésére?
Sajnos olyan időket élünk amikor több magyar iskola is bezárja kapuját gyerekhiány miatt, éppen ezért központokban gondolkodunk megye szinten. Azokon a településeken, ahol létszám miatt 5–8 osztályos általános iskola nem működhet, az itteni gyerekeket ezekbe a központokba irányítjuk, utána pedig a két város ad lehetőséget megyénkben a középiskola elvégzésére, ahova a megye diákjait irányítjuk.
Szórványban az oktatást támogatni kell, nem csak anyagiakkal, hanem tettekkel is! Számunkra fontos, hogy a gyerek itthon tanulhasson! A gyerekhiány mellett az asszimiláció is közrejátszik! E két tényező mellett sajnos egy harmadik tényezővel is szembe kell szállnunk, éspedig a gyerekek korai elszívása a tömbmagyarság részéről! Ez egy kitelepítési folyamatra emlékeztet.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Magyar gyermek-magyar iskolába” elnevezésű pilot-projektjére hivatkozva, nem is olyan rég, székelyudvarhelyi oktatók jártak megyénkben és több településen is ingyenes bentlakást és ingáztatást ígértek anyaországi támogatással a nyolcadikos végzős diákoknak! És itt újból egy kérdés merül fel! Ha ezek a fiatalok 14–15 éves korukban elhagyják szülőföldjüket, mekkora az esélye annak, hogy ide még visszatérjenek és családot alapítsanak, itthon szülőföldjükön? Ez nem támogatás számunkra, hogy gyerekeinket elviszik, a támogatás az volna, ha ezek a gyerekek a szórványban, otthon, szülőföldjükön kapnák meg az ajánlott segítséget, ha a helyi magyar oktatást választják. Bízom benne hogy ezen tényezőkön a tömbmagyarság és az anyaország is elgondolkozik, és nem kell magyar–magyar harcot vívnunk a megmaradásunkért, itthon a szülőföldünkön, hanem közös összefogással, együtt kapjunk megoldást erre!
(Décsei Atilla-Lehel, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke)
.
.
.
2015.05.01 Őrizetbe vették Csíkszereda elöljáróit
.
.
A korrupcióellenes ügyészség szerdán este Bukarestben 24 órás őrizetbe vette Ráduly Róbert Kálmán városvezetőt és Szőke Domokos alpolgármestert – közölte a román közszolgálati televízió. A Bukaresti Törvényszéken csütörtökön állítják elő őket, kérve a harminc napos előzetes letartóztatásba vételük elrendelését.
Többrendbeli korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert és helyettesét, Szőke Domokost az ügyészség, amelynek munkatársai szerdán házkutatást folytattak a városházán, az érintettek otthonában és magáncégek székhelyén. Az RMDSZ-es elöljáró – akinek állítólagos bűnlajstromán szerepel, hogy kenőpénzt kapott a City Parking cégtől – politikai bosszúnak tartja az eljárást, leszögezve: senkitől nem vett el semmit.
Szerdán a csendőrség készenléti egységeinek álarcos fegyvereseivel kiszállt ügyészek több órán keresztül folytattak házkutatást a városházán, Ráduly Róbert polgármester és egyik helyettese, Szőke Domokos lakásán, továbbá magáncégek székhelyén.
Az Agerpres és Mediafax hírügynökség értesülései szerint Rádulyt többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a csíkszeredai parkolódíjak begyűjtésével az önkormányzat által 2008-ban megbízott City Parking cég tulajdonosától.
Az is szerepel a polgármester állítólagos bűnlajstromán, hogy engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért 200 ezer lejjel vesztegette meg az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Dedeman nagyáruház. Az RMDSZ színeiben harmadik mandátumát töltő Ráduly továbbá ötezer eurós szponzortámogatás kifizetésétől tette függővé a Vodafone mobiltársaságnál egy szolgáltatói szerződés megkötését.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért, 1,3 millió lejért ítélte oda a Rét utcai zöldövezeti munkálatra szóló megbízást a bukaresti Garden Center Group Kft-nek. Mindkét elöljárónak felróják, hogy hitelutalványozóként törvénytelenül hagyták jóvá közel egymillió lej kiutalását a Topo Service földmérő cég javára, holott a megyei kataszteri hivatal jelezte: a cég dokumentációja nem vehető figyelembe.
Bár sajtóhírek szerint a másik alpolgármestert amiatt vizsgálják, hogy a csíkszeredai Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett magáncég a valós ár ötödrészéért végzett felújítási munkálatokat a szülei tulajdonában álló házon, Antal Attila cáfolta, hogy eljárás folyik ellene.
(szekelyhon)
.
.
.
2015.05.01 Gazdaságilag is táplálni kell a magyar identitást
.
Mert csak akkor lehet arra számítani, hogy erősödni fog.
A magyar identitás erősödéséhez gazdaságilag is támogatni kell a magyar közösségeket szülőföldjükön - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a bécsi nagykövetségen tartott előadásán szerdán.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a gazdasági fejlődést a megfelelően szakképzett munkaerővel tudják elérni, ezért fontos, hogy a határon túli magyar intézményekben elősegítsék a képzést.
Potápi Árpád elmondta: az uniós gondolkodás nem tesz különbséget az őshonos nemzeti közösségek és az újonnan bevándorolt, alapvetően nem európai származású közösségek között.
Úgy vélte, emiatt a magyar nemzetpolitikának az elsődleges feladata, hogy uniós szinten szétválassza ezt a két fogalmat.
Az államtitkár kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a gazdasági nehézségek miatt a legnehezebb a kárpátaljai magyarságnak, ezért anyagi támogatásukban fontos szerepe van a magyar kormánynak.
Elmondta továbbá: ausztriai magyarok körében más típusú nehézségek vannak, itt elsősorban az asszimilációval kell megküzdeni. Az államtitkár beszélt arról is, hogy általános jelenség a Kárpát-medencében az is, hogy sokszor a magyar közösségek nem ismerik, milyen jogaik vannak az adott országban, emiatt nem is tudják igénybe venni azokat.
(MTI)
.
.
.
2015.02.21 Buknak az autonómiahatározatok
.
Hargita megyében 24 önkormányzat autonómiapárti határozatát érvénytelenítette a törvényszék – közölte tegnap Jean-Adrian Andrei prefektus. Eddig 27 helyi tanács fogadta el az SZNT által kezdeményezett autonómiapárti határozatot Hargita megyében, de a prefektus valamennyi döntést megtámadta; három per még folyamatban van.
A székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi önkormányzat fellebbezett az alapfokú ítélet ellen, ezeket az ügyeket most a marosvásárhelyi táblabíróság tárgyalja. A prefektus szerint azért nem hozható létre a Székelyföld közigazgatási régió, mert a román alkotmány csak a község, város és megye közigazgatási egységeket sorolja fel.
Az a kérés, hogy Székelyföldön a magyar nyelv is kapjon hivatalos státust, abba az alkotmányos előírásba ütközik, amely szerint Romániában a hivatalos nyelv a román. Jean-Adrian Andrei megelégedéssel állapította meg, hogy az utóbbi időben már nem fogadtak el újabb autonómiapárti határozatot a megyében.
(Háromszék)
.
.
.
2015.02.21 Mozgássérültek is taxizhatnak Székelyudvarhelyen
.
Speciális taxi rója decembertől Székelyudvarhely utcáit, ha szükséges, mozgássérültek szállítására is alkalmas. Mutatjuk, hogyan.
Sokan azt hitték az elején, hogy azért mozgássérült taxi, mert mozgássérült vezeti – meséli a tulajdonos, aki Volkswagen Caddy típusú autóját alakította át mozgáskorlátozottak szállítására alkalmas járművé.
Az ötlet egy Németországban taxizó barátjától származik. A tulajdonos ott látta először, hogyan szállítják korszerűen a mozgássérülteket. Gondolt egyet, és megvalósította. Mint mondja, egy bukaresti cégen keresztül, egy udvarhelyi cég foglalkozik az autók ilyenszerű átalakításával. Volt már arra is példa, hogy egy kéz nélküli megrendelőnek úgy átformálták az autóját, hogy közúton is tudta vezetni – tudtuk meg Kelemen András tulajdonostól, aki azt is elárulta, hogy eddig összesen 16 ezer eurójába került a speciális taxi.
Így működik
Az első székelyudvarhelyi, mozgássérültek szállítására alkalmas autó decembertől üzemel, azóta többen is igénybe vették a szolgáltatást, ami nem kerül többe, mint az átlagos menetdíj. A gépkocsi egyébként egészségesek szállítására is alkalmas, sőt így is üzemel. Abban az esetben alakítják át, ha fogyatékkal élők hívják ki a taxit. Az átalakítás mindössze pár mozdulatból áll.
Szerettük volna egy életszerű helyzetben letesztelni, ezért megkértük Orbán Ágnest, hogy kameráink előtt próbálja ki a járművet. Ágnes többször utazott már az autóval, és szerinte nagy előrelépést jelent a mozgáskorlátozottak számára a kezdeményezés. Igaz, azt is hozzátette, hogy így könnyebben jutnak el A pontból B-be, de sajnos az épületek akadálymentesítésének hiánya továbbra is megnehezíti a dolgukat.
(Bedőházi Attila Csaba)
.
.
.
2015.02.21 Újabb lépcsőket festenének le Marosvásárhelyen
.
A Digital Transilvania és a Green Art Tour Egyesület egyik ambiciózus projektje által, sikerült elérni, hogy Marosvásárhely dicsekedjen az ország legszebb festett lépcsőinek városa címmel, habár a projekt eléggé megosztotta a véleményeket.
Idén, a Digital Transilvania fesztivál keretén belül, újabb lépcsők lesznek művészi alkotássá varázsolva. A 200 napos fesztivál alatt a Hősök Parkjának lépcsőit, a December 1 sugárút néhány lépcsősorát, és a Maroshíd lépcsőit fogják lefesteni. A Hősök Parkján levő lépcsőkre egy különlegességgel is készülnek, hiszen katonai szimbólumokkal akarják díszíteni.
„Szeretnénk november végéig, a Katonaság Napjáig, véghezvinni ezt a projektet. Pontos témákkal állunk elő: fogadalmak, jelvények, címerek, mind-mind katonai jellegzetességekkel”, jegyezte meg Constanin Barbu, a Digital Transilvania projekt menedzsere. Így a szervezők abban bíznak, hogy Marosvásárhely a világ legszebb lépcsőinek városa lesz.
A tavaly, a Boredpanda portálon elért szavazatok alapján, Romániából 4 ilyen jellegű művészi alkotás került be az első tíz helyezett közé – a tavaly megfestett 3 marosvásárhelyi lépcső, és 1 bukaresti. Ugyancsak tavaly, a marosvásárhelyi lépcsők bekerültek a „100 hely, amit látnod kell Romániában” albumba is.
Ilyen jellegű projekteket más erdélyi városban is kezdeményeznek.
(marosvasarhelyi info)
.
.
.
2015.02.21 Fogyasztóvédelem: székely íz nem létezik, csak édes, keserű vagy savanyú. Le kell venni a feliratot!
.
Árucímkéinek kicserélésére kötelezett a román fogyasztóvédelmi hivatal egy hentesárut forgalmazó céget, mely a címkékre azt is ráírta, hogy „székely ízek" – közölte pénteken a Krónika című erdélyi magyar napilap.
A cikk idézte a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi hivatal közleményét, mely kihágásnak tekintette, hogy egy székelyudvarhelyi cég hentesáruit „székely ízek" felirattal forgalmazta. A cég ellen – melynek üzletében lejárt szavatosságú árut is találtak – 2000 lejes bírságot rótt ki a hatóság.
Mircea Diacon főfelügyelő, a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője a marosvásárhelyi rádió érdeklődésére kifejtette, hogy nem léteznek „székely" ízek, egy élelmiszer édes, keserű vagy savanyú lehet. Arra a kérdésre, hogy egy termék jelmondataként sem használható-e a székelyekre vonatkozó megnevezés, Mircea Diacon kifejtette: „manapság egyre képtelenebb helyeken használják a székely megnevezést, lehet, hogy majd megjelenik a székely WC, vagy székely temető is. Élelmiszereken nem helyénvaló a székelyekre vonatkozó hivatkozás használata" – jelentette ki a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője.
Mircea Diacon az MTI-nek úgy pontosította nyilatkozatát, hogy a bírságot a lejárt szavatosságú áru miatt rótták ki. A címkék esetében a feliratok kicserélésére szólították fel a hentesáruk készítőjét és forgalmazóját, amit ez meg is tett.
„Ön, gondolom, kóstolt már székelyt, és tudja, hogy milyen a székely íz" – jelentette ki a fogyasztóvédelmi hivatal vezetője. Mircea Diacon nem kívánt reagálni arra, hogy az egyik áruházlánc viszont „román ízek" feliratú termékcsaládot forgalmaz.
Mózes István, a megbírságolt cég vezetője az MTI-nek elmondta, évek óta szerepel románul is, magyarul is termékeik címkéjén a „székely ízek" felirat. Hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal képviselői többször is jártak a kézdivásárhelyi üzletükben, ahol előbb ezt kifogásolták, majd egy alaposabb vizsgálat során találtak az üzletben egy lejárt szavatosságú terméket is, mely az elárusító figyelmetlensége folytán maradt a polcon. Végül erre hivatkozva rótták ki a bírságot.
Mózes István szerint egyértelmű, hogy a termékeik címkéjén szereplő „székely" szócska váltotta ki a hatóság fellépését, de hozzátette, úgy döntött, nem dacol a hatósággal, inkább újracímkézi a termékeit, és kihagyja a székely ízekre utaló feliratot.
(gyorinapilap)
.
.
.
2015.02.21 Dorin Florea kihátrált a székelyföldi kulturális főváros projektből
.
Marosvásárhely kiszáll abból a közös projektből, mellyel Sepsiszentgyörgy a Székelyföld régió nevében megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címet – jelentette ki legutóbbi sajtótájékoztatóján Dorin Florea, marosvásárhelyi polgármester.
A projekttel kapcsolatos szándéknyilatkozatot korábban – több székelyföldi városvezetővel együtt – Dorin Florea is aláírta. Újabban azonban a polgármester azt mondja, Marosvásárhely mégsem közösködik senkivel, és egyedül pályázik a 2021-es kulturális főváros címre.
Magyarázatában komolytalannak nevezte azokat a törekvéseket, melyek – mint fogalmazott – a székely zászló lengetését helyezik a középpontba.
.
.
.
2015.02.10 Folytatódnak az ellentmondásos ítéletek a székely jelképek ügyében
.
Eltörölte a bíróság a marosvásárhelyi Demokrácia-központra kitűzött székely zászlóért a helyi rendőrség által kiszabott harmincezer lejes bírságot, de az ügyben alapjában a rendőrségnek adtak igazat, amely reklámzászlónak minősítette a kék-arany lobogót. Egy másik esetben meg azért „törölték el” Hargita megye zászlaját, mert azonos a székely közösség jelképével. A több zászlóperben is érintett Kincses Előd ügyvéd szerint Románia Strasbourgban komoly tanulódíjat fog fizetni a jelképek elleni hadjáratért.
Harmincezret érő „reklámlobogó”. Pénzben meghatározott értéke is van a régi-új székely jelképeknek
„A hazai törvénykezők úgy csűrik-csavarják a székely zászló ügyét, hogy az sehogy se legyen jó a romániai magyarságnak, pontosabban fogalmazva: úgy, hogy a lehető legrosszabb legyen” – nyilatkozta szerkesztőségünknek Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki több zászlóperben is képvisel erdélyi civil szervezeteket. A bírósági tapasztalataira alapozó jogász elmondta, hogy míg a nagyváradi és a marosvásárhelyi bíróságok a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére is reklámzászlónak tekintik a székely kék-arany jelképet, a vásárhelyi táblabíróság pontosan azzal az indokkal „töröltette” a Hargita megye zászlójának elfogadott lobogót, hogy az kizárólag a székelység szimbóluma.
Mint ismeretes, a közelmúltban a marosvásárhelyi önkormányzat alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székházában lévő Demokrácia-központ vezetőit, a nagyváradi hatóság pedig Tőkés László EP-képviselő irodájának illetékeseit szólította fel a reklámzászlónak címkézett székely jelkép eltávolítására. Mi több, az egykori székely fővárosban a rendőrség 30 ezer lejes bírságot is kiszabott a nemzeti tanácsra. Bár a pénzbüntetést törölték, mindkét esetben a helyi bíróságok a rendőröknek adtak igazat; a törvénykezők szerint a székely lobogó reklámzászlónak számít, amelynek 30 napos kitűzésére engedélyt kell kiváltani.
„Azt állítani a székely zászlóról, hogy egy törvénytelenül kitűzött reklámlobogó, vagy valódi, vagy tettetett tudatlanságra vall” – nyilatkozta korábban a felperesek ügyvédje, Kincses Előd. A jogász egyébként bemutatta a bíróságon a Wikipédia székelyekről írt román nyelvű változatát, illetve három olyan okiratot tett le, amely reményei szerint perdöntő lett volna. Kincses ugyanakkor a bíróságok rendelkezésére bocsátotta a segesvári ügyészség korábbi végzését, amellyel megszüntette azon hat makfalvi személy ellen folytatott eljárást, akik néhány évvel ezelőtt, az RMDSZ-es polgármester bosszújára, kitűzték a székely zászlót az önkormányzat épületére. Az ügyészség akkor megállapította, hogy a történelmi közösség jelképe nem sért törvényt. Bekerült az ügy iratcsomójába a marosvásárhelyi táblabíróság végzése is, mely elutasította a magyarellenességéről elhíresült Ilie Şandru maroshévízi „szolgálatos feljelentő” panaszát, miszerint Hargita megye zászlója – ami azonos a székely lobogóval – törvénytelen volna.
„Fellebbeztünk az ítéletek ellen, hisz ha ezek így jogerősek maradnak, bármikor bárkit elő lehet venni azért, mert egy úgymond reklámzászlót tűzött ki a házára, anélkül, hogy kiváltotta volna a harminc napra szóló hatósági engedélyt” – magyarázta szerkesztőségünknek Kincses. Szerinte amennyiben Romániában jogerősen is elveszítenék a pert, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. Véleménye szerint a strasbourgi bíróság joggyakorlata alapján kizárt, hogy ne az erdélyi magyar civilek javára szülessen ítélet. „Ez komoly tandíjba fog kerülni Romániának” – figyelmeztetett a marosvásárhelyi ügyvéd.
Míg Nagyváradon Tőkés László erkélyén továbbra is leng a székely szimbólum, a marosvásárhelyi Demokrácia-központot működtető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács épületén hetek óta nem. Ennek oka nem a bírósági ítélet, hanem a székházváltás, állítják a szervezet illetékesei. A központ nemrég a Klastrom (Mihai Viteazul) utca 40. szám alól a 10. szám alá költözött. „Még nem szereltük fel a zászlótartót, és nem szereztük be az épület Németországban élő tulajdonosának a beleegyezését” – indokolta a késlekedést Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei elnöke. A nemzeti tanács vezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosa tovább halogatja az írásos beleegyezés megadását, az ablakba, függöny helyett teszik ki a zászlót.
.
.
.
2015.02.10 Elhalasztotta a székelyföldi autonómiapárti határozatok megvitatását az ET bizottsága
.
Márciusra halasztotta a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak megvitatását az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága, mely a portugáliai Matosinhosban ülésezett tegnap.
Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés fideszes alelnöke, a bizottság magyarországi tagja az MTI-nek elmondta, a bizottság elnöke azt követően napolta el a kérdés megvitatását, hogy megállapította, nincsenek jelen a tanácskozáson a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa romániai delegációjának magyar tagjai.
A monitoring bizottság azt a dokumentumot vizsgálja, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett határozatot eddig 45 székelyföldi önkormányzat fogadta el. Kovászna, Hargita, illetve Maros megye prefektusa valamennyi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon.
Magyar Anna elmondta, hogy a román delegáció vezetője felszólalásában a székelyföldi határozatok megtárgyalása mellett érvelt. Úgy vélte, ehhez minden dokumentum rendelkezésre áll. Azt is megemlítette, hogy az önkormányzati határozatok többségét a bíróság már érvénytelenítette, a bizottság elnöke azonban hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát ebben a kérdésben, és azt is megjegyezte, hogy a párbeszédhez nem elégséges az egyik fél jelenléte.
A monitoring bizottság legközelebb március 24-én ül össze Strasbourgban, amikor a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának plenáris ülését is tartják. A monitoring bizottság 2014. júniusi, Kisinyovban tartott ülésén már napirenden szerepelt a székelyföldi önkormányzati határozatok kérdése. Az ülésen az érintett önkormányzatok képviseletében Márton Zoltán makfalvi és Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester is részt vett.
A bizottság azonban akkor is elnapolta a vitát. A székelyföldi elöljárók Sepsiszentgyörgyre hívták a monitoring bizottságot, hogy helyben vitathassák meg a kérdést, a bizottság azonban nem tett eleget a meghívásnak. Izsák Balázs SZNT-elnök keddi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügy akkori két szószólója ma már nem utazhat. Márton Zoltán elhunyt, Mezei János ellen ügyészségi vizsgálat indult, és a bíróság megtiltotta, hogy a polgármester elhagyja városát.
(forrás: 3szek)
.
.
.
2015.02.10 Wass Albertről neveznének el utcát Kézdivásárhelyen
.
Beke István a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke szombaton jelentette be a Gyűjtemények Házában, hogy a vármegyések aláírásgyűjtésbe kezdenek, annak érdekében, hogy városuk, Kézdivásárhely egyik utcáját Wass Albertről nevezzék el.
Beke kijelentette, hogy a mozgalom nem enged a román hatalom nyomásának és védelmébe veszi a nagy múltú írót. Elmondta továbbá, hogy az akciójukat kiterjesztik egész Erdélyre, mert a mozgalom szerint "Wass Albert igazsága a köztudatban kell legyen, ez az igazság, Erdély fundamentuma".
(forrás: ittHON)
.
.
.
2015.02.10 A fa maradt Hargita megye fő exportcikke
.
Hargita megye fő exportcikke továbbra is a fa, az EU-n kívül leggyakrabban az Egyesült Arab Emirátusokba exportálnak – egyebek mellett ez derül ki a megyei vámhivatal 2014-re vonatkozó éves jelentéséből.
A kimutatásból – amely a Hargita megyei vállalkozások Európai Unión kívüli országokkal kapcsolatos vámtevékenységét összegzi – ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy a székely megye háromszor gyakrabban exportál, mint importál.
A vámhatóság az elmúlt év során összesen 3004 exporttevékenységet ellenőrzött, miközben a jelentés 1139 importműveletről tesz említést. Leggyakrabban az Egyesült Arab Emirátusokba irányultak a Hargita megyei áruszállítmányok, faanyagot, fűrészárut exportáltak az arab országba a megyei cégek, több mint hétszáz alkalommal.
Az exportcélpontok között második helyen Svájc áll, oda fabútorokat, faházakat, valamint alumíniumtermékeket szállítottak a Hargita megyei vállalkozások tavaly, négyszáznál is több alkalommal. Érdekes adat, hogy a Svájcból érkező importáru egy része ugyancsak fabútor.
A kivitel tekintetében a harmadik helyen Kína áll, a keleti ország gömbfát importál Hargita megyéből. Az ásványvíz is szerepel az exportcikkek listáján: a borvízszállítmányok célpontjai Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Tajvan.
Az Európai Unió határain kívülről leggyakrabban Törökországból érkezik áru Hargita megyébe, a textilgyárak által használt fonalak, hűtőpultok, ezekhez való alkatrészek, öntöttvas kazánok, fűtőtestek, valamint alumíniumlemezek érkeznek onnan. Kínából hasonlóképpen fonalakat és cérnákat, hűtőpultokat vásárolnak, de onnan gumiabroncsok, étrend-kiegészítők és különböző műanyag termékek is érkeznek a megyébe.
(szerző: Széchely István)
.
.
.
2015.02.10 Székelykapu-programot javasol a székelyudvarhelyi MPP
.
A Hargita megyei önkormányzat székelykapu-programjához hasonló kezdeményezést javasol a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete: azt szorgalmazzák, hogy az udvarhelyi önkormányzat támogassa a város területén kapuállítást vállaló polgárokat, jogi személyeket, intézményeket.
„A székelykapu-programot azzal a céllal kezdeményezzük már az idei esztendőtől, hogy a város területén minél több székely kapu épüljön, ezzel is hangsúlyozva a térség identitását” – indokolják. Az elképzelés szerint a városi költségvetésből kellene erre a célra elkülöníteni a megfelelő keretösszeget, melyre pályázhatnak az érdeklődők. A kifizetés két részletben történne, és csak azok kapnák meg a támogatást, akik minőségi fából készült, székely motívumokkal, javallottan udvarhelyszéki faragással díszített kaput állítanak.
Az elvégzett munkát szakemberek értékelnék, a munkára pedig pontos határidőt kapnának a támogatottak. A pályázóknak egyébként hosszú távon is el kellene kötelezniük magukat a kapu állagmegőrzésére, illetve tulajdonoscsere esetén a kötelezettségek átruházódnának az új kaputulajdonosra, ellenkező esetben az önkormányzattól kapott pénzt meg kellene téríteni. A programban előnyt élveznének a főutak mellett állítandó kapuk, egyébként a támogatásosztás a jelentkezés sorrendje szerint történhetne.
„Az ötlet nem új keletű, és megvalósítható, hiszen Sepsiszentgyörgyön már működik. Ha más rendezvényekre futja a költségvetésből, akkor erre is kell jusson pénz” – magyarázta a kezdeményezés apropóján Balázs Árpád, az MPP helyi szervezetének tagja.
(forrás: ittHON)
A korrupcióellenes ügyészség szerdán este Bukarestben 24 órás őrizetbe vette Ráduly Róbert Kálmán városvezetőt és Szőke Domokos alpolgármestert – közölte a román közszolgálati televízió. A Bukaresti Törvényszéken csütörtökön állítják elő őket, kérve a harminc napos előzetes letartóztatásba vételük elrendelését.
Többrendbeli korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítja Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert és helyettesét, Szőke Domokost az ügyészség, amelynek munkatársai szerdán házkutatást folytattak a városházán, az érintettek otthonában és magáncégek székhelyén. Az RMDSZ-es elöljáró – akinek állítólagos bűnlajstromán szerepel, hogy kenőpénzt kapott a City Parking cégtől – politikai bosszúnak tartja az eljárást, leszögezve: senkitől nem vett el semmit.
Szerdán a csendőrség készenléti egységeinek álarcos fegyvereseivel kiszállt ügyészek több órán keresztül folytattak házkutatást a városházán, Ráduly Róbert polgármester és egyik helyettese, Szőke Domokos lakásán, továbbá magáncégek székhelyén.
Az Agerpres és Mediafax hírügynökség értesülései szerint Rádulyt többek között azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a csíkszeredai parkolódíjak begyűjtésével az önkormányzat által 2008-ban megbízott City Parking cég tulajdonosától.
Az is szerepel a polgármester állítólagos bűnlajstromán, hogy engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért 200 ezer lejjel vesztegette meg az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Dedeman nagyáruház. Az RMDSZ színeiben harmadik mandátumát töltő Ráduly továbbá ötezer eurós szponzortámogatás kifizetésétől tette függővé a Vodafone mobiltársaságnál egy szolgáltatói szerződés megkötését.
Szőke Domokos alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy a reális összeg százszorosáért, 1,3 millió lejért ítélte oda a Rét utcai zöldövezeti munkálatra szóló megbízást a bukaresti Garden Center Group Kft-nek. Mindkét elöljárónak felróják, hogy hitelutalványozóként törvénytelenül hagyták jóvá közel egymillió lej kiutalását a Topo Service földmérő cég javára, holott a megyei kataszteri hivatal jelezte: a cég dokumentációja nem vehető figyelembe.
Bár sajtóhírek szerint a másik alpolgármestert amiatt vizsgálják, hogy a csíkszeredai Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett magáncég a valós ár ötödrészéért végzett felújítási munkálatokat a szülei tulajdonában álló házon, Antal Attila cáfolta, hogy eljárás folyik ellene.
(szekelyhon)
.jpg)
